Mondd újra s újra, mondd és újra mondd,
hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak
kakukknótához hasonlítanak,
emlékezz rá, hogy se mező, se domb
nincs kakukknóta nélkül, ha a lomb
újul tavasszal s kizöldül a mag.
Egyszeri szó, mint szellem hangja, vak
sötétben zeng el és kétség borong
nyomában. Ismételd! Szeretsz. Ki fél,
hogy a rét túl sok virággal veres
s az ég túl sok csillaggal ékszeres?
Mondd, szeretsz, szeretsz. Hangod úgy zenél,
mint ezüst csengő, újrázva. Beszélj:
de ne feledd, hogy némán is szeress!



A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,
egyetlen titka: adni, mindig csak adni.
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
és sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.



A karcsú ciprus ifjú erejében
csupa szépség, felismerlek: te vagy.
A folyamat mozgó hullámtengerében,
csupa hízelgés, ott is csak te vagy.




Az élet egy angolkeringő, mit eltáncolsz a sírig.
Sorsod csupán attól függ, hogy kivel táncolod végig.
(Johann Wolfgang von Goethe)



Az ember egy napon rádöbben arra, hogy az életben igazán semmi sem fontos.
Sem pénz, sem hatalom, sem előrejutás, csak az, hogy valaki szeresse őt igazán.
(Johann Wolfgang von Goethe)



Jól válaszd meg az álmod, mert ez meghatározza egész életed alakulását, sorsodat is, és esetleg be is teljesülhet.
(Johann Wolfgang von Goethe)




Legyen tanúm az ég, a föld, a tenger,
a sok madár, hal, s minden ember,
neked adom a szívemet, senki másnak,
az életemet meg mellé ráadásnak!
(Johann Wolfgang von Goethe)




Minden nap szép, de a legszebb, amit a mai ad nekünk.
Reméljük, hogy hosszú marad, s örökké együtt leszünk.
(Johann Wolfgang von Goethe)




S, idő állj meg egy pillanatra,
s, ti rohanó percek várjatok,
amíg ők ketten esküt tesznek,
hogy egymáshoz örökké hűek lesznek,
csak addig várjatok!
(Johann Wolfgang von Goethe)





Te vagy az egyetlen a földön,
akiért mindent megteszek,
veled életemet töltöm,
nem csak a múló perceket.

Nem ígérek kincset, csillagot,
csak egy hű szívet adhatok.
Érzem másé nem lehetsz,
én is csak a tied, ha örökké szeretsz.

Nem tudjuk még, de mégis jó nagyon,
itt vagy velem, s kezedet foghatom,
ezer veszély, szakadék mélye vár,
le fogjuk győzni, hiszen ketten vagyunk már.
(Johann Wolfgang von Goethe)




Tiéd volt a szív tavaszán nyílott első érzelem,
az utolsó dobbanás is a tiéd lesz kedvesem.
Te azért születtél, hogy szeressenek,
én azért születtem, hogy téged szeresselek.
S csak annyit ér az életem,
amennyi boldogságot adsz te nekem.
Azt adom, mi legnagyobb: a szívemet,
mely útra kelt és felkutatta tiedet.
Rejts el, őrizz, éltess engem kedvesem
én veled leszek, te leszel a mindenem.



Te vagy a lélegzet s minden szívdobbanás,
te vagy a születő gondolat, a magamba zárt vallomás.
Te vagy a vágy, ami ébren tartja az álmokat.
S ami nem én vagyok, minden más is te vagy!

 


Ölelj át két karoddal, e világban nélküled eltévedek.
Szeress, óvj, bátoríts hiteddel, s örökké veled leszek.
(Pankovits Róbert)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés