Versek : Bálint Péter - Az utolsó fohásza |
Bálint Péter - Az utolsó fohásza
2008.07.16. 08:44
A mű az alkotó beleegyezésével került a honlapra.
Az utolsó fohásza
Elmúltak már az évek
Mind holtak a testvérek.
Egyedül maradtam.
Ügyüket tovább viszem,
Sikerülni fog, hiszen
Célunk el nem hagytam.
A Kúthoz én leértem,
Az átkos útra tértem,
S lelkem így sem adtam.
A Sors ellen én kiálltam,
lelkek útját már bejártam,
s nem egy csodás helyet láttam.
Haldoklom az éjszakák között,
mert a fény is elüldözött,
csak kedvesemre nem találtam.
Az árnyak közé lehúztak,
Nyomaim mind elúsztak,
Most csak állok halálra vártan.
Bánatomat már nem is érzem,
s azt sem, mennyi sebből vérzem,
nem tudok már csak szeretni.
Már csak a Démon dalol velem,
eltemettem már régi fegyverem,
megyek a békét keresni.
Lelkük jó hely felé vezetem,
küzdök értük míg dobog szívem,
De ki fog Engem eltemetni?
|