Versek : Marschalkó Lajos - Békekötésre |
Marschalkó Lajos - Békekötésre
2008.06.09. 09:48
Magyar, a fejed büszkén ne emeld,
Mindenki azt kap, amit érdemelt. ...
Békekötésre
Magyar, a fejed büszkén ne emeld,
Mindenki azt kap, amit érdemelt.
S az én népemnek ilyen béke kellett,
Szolgaként ülni hideg kuckó mellett,
Álmodni kolbászt, zsíros szalonát
Sült galambot s egy hosszú koron át
Lesni, míg másnak jobban megy sorsa,
Úr asztaláról neki hull-e morzsa?
Másnak, lám, van inni és mit enni,
De neki nem kell semmit se tenni.
Magyar, a fejed büszkén ne emeld,
Mindenki azt kap, amit érdemelt.
Én emlékszem és jaj de fáj az emlék,
A szívem tőle soha sem pihen még:
Ha Erdélyt dulták vad, idegen fattyuk,
Legyintett rá, hogy ugyis „visszakapjuk”,
S ha szív üvöltött: Felvidék! Szabadság!
Mosolygott csak: „hisz ugyis visszaadják”
Minket Isten fog tenyerére venni
Hogy ne kelljen majd semmit se tenni.
Magyar, a fejed büszkén ne emeld.
Mindenki azt kap, amit érdemelt.
Burána tört rá messzi Voronyezsnél,
De átokvert faj fel soha sem eszmél.
Halál ha rázta ezt a vesztett népet,
Parasztja mondta: majd megvéd a német.
S szibirják szél bár kastélyán barangolt
Grófja, ura várta mind az angolt.
Velünk a sors, hejh, ujjat húzni nem mer,
S ejh, hátha tenné: „az orosz is ember”
Magyar, a fejed büszkén ne emeld
Mindenki azt kap, amit érdemelt.
Mert ment, marsolt a megbőszült világ,
Német és angol mind küldte a fiát,
Tenger mélyre, vagy égbe gépmadáron
Haljon, éljen míg teljesül az álom,
Vízen, vagy földön, hullámon szelen
Ő ordíthassa majd, hogy: — „Győzelem”!
Csak magyar mondta: nincs hazám a Donnál
S mit védjek már a kárpáti vadonnál?
Magyar, a fejed büszkén ne emeld
Mindenki azt kap, amit érdemelt.
Az én népemnek ilyen béke kellett.
Magyar, a sírást jól kiérdemelted.
A korbácsot, a gyatra szolgasorsot,
S a csonkaságod rokkantan ha hordod
A győztes, aki állta harcát tettel
Ha rád tekint csak azt mosolygja: „vedd el
A sorsod, hogy még századok láthassák
Ez a békéd, mert megszolgált igazság”
Magyar, a fejed büszkén ne emeld.
Mindenki azt kap, amit érdemelt.
Marschalkó Lajos
|