Beteg Kutya
2008.04.26. 13:36
Beteg kutya
Úgy néz rád,mint szótlan fájdalom,
És vánszorog a ragyogó napon,
Szeméből csöndes panasz sír feléd,
Keresi részvéted tekintetét.
Tebenned bízik, úrban a hívő,
És kínjait eléd teríti Ő.
A mindenség poklában didereg,
Oly nyomorult akár az emberek.
A megváltó halált nem ismeri,
Nem tudja, hogy az enyhet ad neki.
Csak nyöszörög,sírása könnytelen,
S az égre szűköl árván, csöndesen.
Testvéred Ő is és osztályosod,
A nap alatt egy a ti sorsotok,
Szenved, pedig nincs semmi vétke sem,
Ártatlan Ő, szegény és védtelen.
Mégis embernek ember a gyilkosa,
És a kutyától nem tanul soha.
Juhász Gyula
|