December 12-dikén lenne nyolcvan éves Csingiz Torekulovics Ajtmatov, a legnagyobb és legismertebb kirgiz író, akinek műveit több mint 100 nyelven, 90 milliónál több példányban adták ki világszerte. Sokgyermekes családból származott, keresztnevét a nagy hódító Dzsingisz kánról kapta. Édesapját 1937-ben letartóztatták és kivégezték, így édesanyja és testvérei taníttatták. Anyanyelve mellett kiválóan elsajátította az oroszt is, mindkét nyelven alkotott. 1953-ban megszerzett állatorvosi diplomáját hamar az írásra cserélte, kezdetben lapszerkesztő, majd a Pravda kirgizisztáni tudósítója volt, kirgizül írt első elbeszélései 1952-ben jelentek meg.

Nevét az 1958-as Dzsamila szerelme című kisregénye tette világhírűvé, művét Louis Aragon, mint „a legjobb szerelmes regényt” méltatta, és le is fordította franciára. A tradicionális házasságból a megtalált igaz szerelemért kitörő kirgiz fiatalasszony története nagy vitát robbantott ki a muzulmán többségű, férfiak uralta helyi társadalomban. Ezt követte Az első tanító, amelynek lelkes, fiatal hőse - jóllehet maga sem tud rendesen írni-olvasni - mégis tanítani kezd, felkavarva a kis kirgiz falu életét. 1967-ben A versenyló halála című regényében hű képet adott a lovas, nomád népek gyors modernizációra ítélt életformájáról, bensőségesen írt ember és állat ősi kapcsolatáról.

1970-ben adták ki legköltőibbnek tartott alkotását, az ősi motívumokban gazdag, meseszerű Fehér hajót, melyben egy hétéves kisfiú keresi az emberséget a kirgiz hétköznapok embertelen világában. 1981-ben jelent meg Az évszázadnál hosszabb ez a nap című regénye, amelyben az ősi hagyományok megőrzésének szándékát állítja szembe az űrfegyverkezés sci-fi világával. Az 1986-os Vesztőhely két szálon futó története egy kicsapott papnövendék, a kábítószerrel üzletelő banditákat jó útra téríteni akaró modern Messiás és egy saját gyermekét halálra sebző pásztor tragikus históriája.

Az író 1990-ben megjelent Dzsingisz kán fehér fellegében című művében a sztálini terror áldozatául esett apjának állít emléket, virtuóz módon ötvözve mítoszt és valóságot, múltat és jelent. utolsó (idén magyarul is megjelent) regénye, az Amikor leomlanak a hegyek (Örök menyasszony) egy magányos ember és egy magányos állat sorsának egybefonódása és tragikus beteljesülése.

Ajtmatov a kirgiz nemzeti irodalom megteremtője, világirodalmi rangra emelője, a türk népek kultúrájának védelmezője és nagykövete volt. Hazájának egyik legtekintélyesebb közszereplőjeként komoly befolyása volt a kirgiz kulturális, bel- és külpolitikai életre egyaránt. 1989-től Mihail Gorbacsov tanácsadójaként bábáskodott a szovjet átalakulásnál, az 1990-es évek elejétől diplomataként szolgálta hazáját.

Otthon és külföldön számos kitüntetéssel ismerték el, Kirgizisztánban nyolcvanadik születésnapja tiszteletére 2008-at Csingiz Ajtmatov évének nyilvánították. Az egyre többet betegeskedő író 2008. június 10-én tüdőgyulladásban halt meg egy nürnbergi klinikán.

(MTI)